KRITIKA: A S.H.I.E.L.D. ügynökei, 7. évad, 12-13. rész

Keserédes búcsú a Marvel Entertainment első élőszereplős sorozatától.

Figyelem, az alábbi írás SPOILEREKET tartalmaz A S.H.I.E.L.D. ügynökei S07E12-13-ra vonatkozóan! Csakis saját felelősségre olvasd tovább!

A Marvel Entertainment 2013-ban indult nyomozós sorozatát többen nagy csalódásként könyvelhették el, hiszen az első részek után kifejezetten sokan abbahagyták, a nézettség is hatalmasat zuhant, azonban akik kitartottak, A S.H.I.E.L.D. ügynökei egy egészen korrekt második szezonnal folytatta pályafutását, a javuló tendencia pedig szinte évről évre folytatódott, mi több, néhol ég és föld az, amit elénk tártak a régi részekhez képest. Hosszú utat tettünk meg a tipikus középszertől, s bár az utóbbi években sem volt mindig kiemelkedő a sorozat, azt bebizonyította, hogy nem a nagy pénz tesz egy filmet, filmsorozatot jóvá, hanem a készítők és a szereplők hozzáállása.

Az egészen nagy minőségjavulás ellenére az első évad lassúsága rányomta a bélyegét a sorozatra, a nézettség sajnos a béka feneke alatt volt, ezért már az ötödik szezonban tökéletes zárást kapott A S.H.I.E.L.D. ügynökei – vagyis tökéletes lehetett volna, de valószínűleg a készítőket is legalább akkora meglepetésként érte az ABC döntése, mint minket, amikor berendelték a folytatást, sőt később a hetedik évadot is, ami már 13-13 részes lett, és egyszerre is forgatták le őket. Adta magát a kérdés, hogy mégis mi fog történni a folytatásban, milyen hatással lesz a szereplőkre Thanos csettintése, de ez volt az a pont, ahol az írók már figyelmen kívül hagyták az ilyen felvetéseket. Még ha el is tekintünk a Marvel tévés és filmes stúdiója között a háttérben meghúzódó konfliktusoktól, a sorozat akkor is tökéletesen megállta a helyét önmagában, és a készítők felismerték, hogy már senki nem azért nézi, mert valamikor összekapcsolódott a filmes történésekkel.

Hanem a szereplőkért, akik remekül mozogtak ebben a sorozat által teremtett kis univerzumban, és borzasztóan közel kerültek hozzánk évadról évadra. A karakterek még a rosszabb sztoriszálakat is rendre megmentették, akiknek a fejlődése tényleg nagyon szépen lett kivitelezve. A 7 évadot és 136 epizódot megélt sorozat lezárásával kapcsolatban tehát az volt a legnagyobb kérdés, hogy miképp varrják el ezeket a karakterutakat, ki milyen jövő elébe néz, miután a korábbi epizódokban kerek-perec elhangzott, hogy ez lesz a csapat utolsó közös küldetése.

agenst-of-shield-s07e12-13-jelenetfoto3.jpg

Tavaly még Mack vezetésével igyekeztek újraindítani a S.H.I.E.L.D.-et, most viszont a Végjátékhoz hasonlóan, ahol szintén az eredeti hatos került előtérbe, a kvázi időgéppé alakított Zefír fedélzetén az igen megfogyatkozott kis csapat kalandjait követhettük nyomon a korszakokon és a szervezet történelmén kreatívan átívelő záróévadban. A dupla epizódos finálé pedig pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol legutóbb abbamaradt, tehát a kronimokokkal történő leszámolás két fronton halad előre: Mack, Daisy és Sousa az ellenség repülőgép-anyahajóján landol, hogy kiszabadítsák a fogságba esett Deke-Simmons párost, míg Coulson, May és Yo-Yo az utolsó fennálló S.H.I.E.L.D. létesítményt, a Világítótornyot védelmezi.

Ebben a felvonásban ütközött ki leginkább a már a korábbi beszámolókban is pedzegetett melléfogás, miszerint a kronikomokkal lepaktált Nathaniel Malick, John Garrett és Kora egyszerűen érdektelen antagonisták, következetlen motivációkkal és szándékkal, akiket képtelenség imádva utálni, mint a sorozat jobban felépített ellenlábasait. Kora például dühös volt Daisyre, amiért nem beszélt neki Jiaying haláláról, annak ellenére, hogy az anyja szerinte szörnyeteg volt, és gyilkosával, Malickkel szövetkezett még az előző epizódban is. Mindenesetre Kora szépen keresztülhúzta Sybil számításait, amiért köszönet illeti, és a fiatal Garrett kissé mulatságos haláláért sem lehetett haragudni a készítőkre, hiszen bár a tragikusan korán távozott Bill Paxton fia kísértetiesen emlékeztetett apjára, de másban már kevéssé tudott felérni hozzá. Szerencsére ez minden, ami hagyott némi kivetnivalót maga után.

A sikeres mentőakciót követően a csapat átcsoportosul Ernest Koenig S.H.I.E.L.D. objektumába, ahol egy rakat olyan ügynökkel találkoznak a fiatal Victoria Handet is beleértve, akik túlélték a kronikom flotta által végzett pusztítást. A többség ráadásul nem üres kézzel érkezett, és az általuk hozott alkatrészekből Simmons mindjárt megépít egy kvantum-alagutat, ami segítségével az időközben visszatért Fitz átjárót tud nyitni a Marvel Moziverzumban kiemelt fontosságú kvantumvilágba. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a sorozat is a Bosszúállók: Végjáték időutazás-felfogását követi, miszerint a múltban elkövetett cselekedetekkel a jelen nem változhat, hanem csak alternatív idővonalak jönnek létre, és Fitz a kvantumvilágot használta ahhoz is, hogy több különféle idősíkot és alternatív jövőt megtekintsen. Végérvényben tehát azoknak is kedvezett a finálé, és nem is akárhogyan, akik szerették volna, ha A S.H.I.E.L.D. ügynökei legvégül átkacsint az MCU-hoz.

agenst-of-shield-s07e12-13-jelenetfoto4.jpg

Miután Fitz mindenki számára világossá teszi, hogy az egész küldetés az embertelen Kora megmentésére összpontosult, mivel képessége kulcsfontosságú a kronikomok megfékezésében, Sybilékkel együtt visszavezeti az ügynököket eredeti idővonalukra. A kvantumvilágban megtett utat követően a csapat az előző szezonfinálé kellős közepén találja magát, és habozás nélkül nekilátnak, hogy még egyszer utoljára megmentsék a világot. A legfontosabb történésekre Sybil hajóján kerül sor, ahol miközben Daisy szépen leszámol Nathaniel Malickkel, a Lovasság az évadban szerzett különleges adottságával felruházza empátiával az addig mindenféle érzelemtől mentes kronikomokat, s ennél több nem is kellett ahhoz, hogy hatálytalanítsák a Föld megszállását. Nincs semmilyen tragédia, nincs drámai önfeláldozás, de ez egyáltalán nem rombolja a finálé színvonalát. Nem akarok giccsesebben fogalmazni, de a S.H.I.E.L.D. reménnyel és szeretettel menti meg a világot, amelyre talán a mostani volt a legjobb időzítés.

Ami a hőseinket illeti, miközben a finálé mindenki sztoriját igyekezett a lehető legkörültekintőbben elvarrni, a legerősebb pillanatokat Leo Fitz és Jemma Simmons kapcsolata nyújtotta, nem túl meglepő módon. Csodálatos volt például az a szekvencia, amikor Fitz segített visszanyerni Jemma az implantátum hatására elveszített emlékeit, ahol az egész szezonban tündöklő Elizabeth Henstridge ismét nagyot alakított. De ami kétségtelenül bárki szemébe könnyeket csalt, aki törődik ezekkel a karakterekkel, az annak a leleplezése volt, hogy Fitz és Jemma szülők lettek (ami nem mellesleg valóban adva volt, miután nemrég a jövőből hazatért velük az unokájuk is). Hihetetlen belegondolni, mekkora utat tett meg a pilot óta ez a két karakter, ahogy veszekedős barátságból kialakult a szerelem, és olyan feltétel nélküli szeretet, amelynél galaxisokat és időt is képesek lesznek átutazni egymásért, s hogy annyi megpróbáltatás után végül mindig megtalálják egymást.

agenst-of-shield-s07e12-13-jelenetfoto7.jpg

Az egyéves időugrást követően a sorozatzáró utolsó tíz perce méltó búcsú volt mindenkitől, és egy olyan lezárás, amit nehéz nem fátyolos tekintettel végignézni. Enoch jóslata egyszerre vált be és bizonyult helytelennek, hiszen bár a kis csapat tagjai tényleg külön utakon folytatják pályafutásukat, de a holotechnológia révén mindig tartani tudják egymással a kapcsolatot. Természetesen Deke-et leszámítva, aki kvázi feláldozta magát és a múltban maradt, hogy a csapat visszajuthasson a saját idővonalára. Az ötödik évadban megismert űrcsempészből kihozták a maximumot ebben a szezonban, döntése teljesen életszerű volt, elvégre amellett, hogy valami jót tehet a családjáért, a nyolcvanas években valóságos rockisten, és ő felel a S.H.I.E.L.D. irányításáért.

Bár számomra sokáig Mack volt a legkevésbé érdekes figura, ebben az évadban ő is sokkal közelebb kerülhetett a nézőkhöz, és rengeteget fejlődött, amióta először találkoztunk vele. Miután kábé minden szezonban ki akart lépni a szervezetből, pezsdítő volt végül egy felújított Helibázis fedélzetén igazgatóként látni. Ugyanezt elmondhatom Yo-Yoról is, aki az egyik legizgalmasabb csapattaggá vált, olyannyira, hogy az ötödik évadtól állandó szereplővé lépett elő. A S.H.I.E.L.D.-et kezdetben szkepticizmussal fogadó villámgyors embertelennél is szépen bezárult a kör, ahogy Piper és LMD Davis társaságában saját rajtaütés végrehajtó osztagot vezet.

May már a kezdetektől hatalmas kedvenc volt, és a hét évad alatt egyszerűen nem tudott megkopni. Különleges, az érzelmekkel kapcsolatos adottsága egyáltalán nem passzolt, mégis tökéletes összhangban volt a természetével, és azzal, hogy az összes megpróbáltatás ellenére végig brutálisan kemény maradt. Sokkal nagyobb szíve lett ugyan, mint ahogyan először gondoltuk, s számára is nehéz lett volna jobb véget elképzelni annál, mint hogy a néhai Phil Coulsonról elnevezett S.H.I.E.L.D. akadémiában oktassa az ügynökök következő generációját, köztük az embertelen Flinttel. Ugyanitt kihasználnám az alkalmat, hogy elismerjem a karaktert megformáló Ming-Na Went is, aki az életben May szöges ellentéteként örök mosolygós személyiség, és nem mellékesen rengeteg akciójelenetet maga végzett el.

agenst-of-shield-s07e12-13-jelenetfoto8.jpg

Viszont a legnagyobb fejlődésen kétségtelenül a sorozat női főhőse, Daisy esett át, aki a pilotban még az Árhullám nevű hacker csoport tagjaként került a S.H.I.E.L.D. látóterébe, s a származásáról mit sem tudva Skye néven lett bemutatva. Bohókás és pimasz karakterként ismerhettük meg, rögtön nagy kedvenccé is vált a nézők körében, de az áttörést mindenképpen a második szezon hozta, ahol nem csak képességeket kapott, és vált a Marvel-képregényekből ismert Daisy Johnsonná, de a múltjában is lehetőségünk volt elmerülni. Az elkövetkező évadokban összeállította a Titkos harcosokat, felvette a kesztyűt Szellemlovassal, az ötödik évados fináléban pedig még egy igazi szuperhősös boss fight-ot is kapott. Kicsit olyan, mintha az ő karaktere lett volna a nézők azonosulási alapja, amint teljesen ismeretlenként belecsöppenve ebbe a szerteágazó ügynökségbe, végül tényleg szuperhőssé váljon, aki most Sousával és nővérével az oldalán megkapta azt a gyeplőt, ami egykor Coulsoné vált, hogy segítsen egy önmagát kereső emberen, és családot biztosítson a számára. Ráadásként mindezt az űrben kalandozva, a Zefír 3 (!) fedélzetén, mert miért is ne?

Végül, de nem utolsósorban nehéz megfeledkezni a sorozat valódi szívéről, Coulson ügynökről, aki egyébiránt nem sokat változott a kezdés, de még a filmek óta sem. Elejétől végéig ő a ragasztó, ami ilyen erősen összetartja ezt a csapatot, miközben személyiségét tekintve ugyanaz az egyszerű fickó, akit egyszerűen nem lehet nem kedvelni. (Habár igaz, a kronikom technológiával felvértezett LMD Coulson azért okozott meglepetéseket a záróévadban.) És ha már tökéletesen lezárt karakterutakról van szó, mindenképpen meg kell említeni őt is, aki a sorozat legmagasabb halálozási arányával kétségtelenül megérdemli azt a pihenést, ami mellett elkötelezte magát. A Daisyvel történő utolsó szóváltása gyönyörűre sikeredett, nem beszélve a lezárásról, melyben a Mack által feltuningolt Chevrolet Corvette-jével (nekünk csak Lola) hasonlóan repül ebbe az ismeretlen új világba, mint tette azt a pilot epizódban is, amikor még elképzelésünk sem volt róla, mekkora kalandnak nézünk elébe.

95%

Kevés sorozat kap méltó befejezést, de a hullámzó minőségű hatodik szezont követően ez a záróévad jutalomjáték volt, és ez meg is látszott a színészeken, akik a zseniális írógárdával egyetemben nagyon odatették magukat, hogy még egyszer megmentsék a világot. De a rajongótábort egészen biztosan. Az ABC-s A S.H.I.E.L.D. ügynökei ezzel elbúcsúzott, de legbelül továbbra is bízunk benne, hogy ezeket a karaktereket nem most láttuk utoljára. Agents of S.W.O.R.D.?

Pozitívum

(+) Hatalmas minőségjavulás a régi részekhez képest
(+) Rengeteg remek ötlet és egy szépen átgondolt lezárás
(+) Nagyon szépen kivitelezett karakterfejlődés szinte kivétel nélkül

Negatívum

(-) Vége a hetedik évadnak, és a sorozatnak is

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük