Több mint húsz év telt el Sam Raimi legendás Pókember-trilógiájának bemutatása óta, de Tobey Maguire hálószövő szuperhőse ma is ugyanolyan meghatározó alakja a popkultúrának, mint annak idején. Ezt igazolandó idén ősszel az amerikai mozik ismét műsorra tűzik a trilógia mindhárom részét, méghozzá különleges formában: először lesz látható nagyvásznon a Pókember 2 bővített változata, a Spider-Man 2.1. A tengerentúli rajongók 4K minőségben élhetik át újra Peter Parker és Doktor Oktopusz emlékezetes csörtéjét, ezúttal tehát néhány extra jelenettel kiegészítve.
Mi az a Pókember 2.1, és miben tér el az eredetitől?
A Pókember 2.1 eredetileg 2007-ben jelent meg DVD-n, de ha egészen mostanáig nem hallottál róla, nem veled van a hiba. Ez a bővített kiadás mintegy nyolc percnyi bónusz jelenetet tartalmaz, köztük néhány új párbeszéddel, hosszabb akciószekvenciákkal és humoros gegekkel. A leghíresebb törölt jelenet talán J. Jonah Jamesonhoz, a Hírharsona minden lében kanál főszerkesztőjéhez köthető, aki egy ponton magára ölti Pókember jelmezét. Ez a szcéna önmagában is régóta népszerű a rajongók körében.
Állítólag a bővített változat célja az volt, hogy elmélyítse a karaktereket és gazdagítsa a történetet, a fogadtatás azonban finoman szólva is megosztó lett. A Pókember 2 eredeti moziváltozatát sokan a szuperhősfilmes műfaj egyik csúcspontjának tartják, amely ügyesen egyensúlyozott az akció, a dráma és a humor között, és minden jelenetének megvolt a maga helye és súlya.
A Pókember 2.1 ezzel szemben sokak szerint pont ezt az arányérzéket bontja meg.
A legtöbb negatív kritika azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy a hosszabb akciójelenetek közül több inkább megtöri a film lendületét. Pókember és Doktor Oktopusz első nagyobb összecsapása egy toronyház oldalán bontakozik ki, miután Octavius elrabolja May nénit. A bővített változat egyik új részletében betörnek egy irodaablakon, és néhány pillanatig az épület belsejében is folytatják a harcot. Ez a kiegészítés azonban feleslegesen nyújtja el a moziváltozat patikamérlegen kimért feszültségét, mialatt Peter próbálja megmenteni a nagynénjét Octavius karmai közül.
Hasonlóképp a híres vonatos jelenet is bővült új elemekkel. Az egyik ilyenben Oktopusz a szerelvény oldalához szorítja Pókembert, aki nem tud kiszabadulni, amíg egy másik vonat oldalról belé nem csapódik. Bár Peter testi ereje jóval meghaladja egy átlagos emberét, kissé mégis túlzónak hat, hogy egy ilyen ütközés után sértetlenül folytatja a harcot, míg a trilógia más részeiben enyhébb fizikai behatások is komoly sérülést okoztak neki.
A Pókember-filmekben mindig is fontos szerepet kapott a humor, legyen szó Peter Parker szarkasztikus megjegyzéseiről vagy a civil életéből adódó kínos helyzetekről. A Pókember 2 egyik legviccesebb jelenete, amikor gyengülő képességei miatt Peter kénytelen egy másik civillel liftezni a jelmezében, az új változatban viszont egy teljesen más dialógus hangzik el. Az eredetiben a szituáció kínosságát néhány fanyar megjegyzés tette emlékezetessé, a bővített verzió azonban túltolja a helyzetkomikumot, és épp az irónia vész el belőle.
Az egyetlen valóban emlékezetes új jelenet a már említett Jamesonos, ahol a főszerkesztő örömmel bújik Pókember kukázott jelmezébe. Bár a jelenetet a „hivatalos” indoklás szerint azért vágták ki, mert J.K. Simmons túl jól mutatott benne, ez az abszurd geg kétségtelenül feldobja a bővített változatot.
A Pókember 2.1 bővített jelenetei közül több a párbeszédekre épül, amelyek hol finomabb karakterárnyalásra törekednek, hol pedig egyszerűen csak megismételnek olyan gondolatokat, amelyek a moziváltozatban már világosan megfogalmazódtak. Ezek a kiegészítések alapvetően nem zavarnak sok vizet, de ritkán indokoltak. Akad azonban olyan szegmens is, amely valóban hozzátesz a történethez, például pont a trilógia legellentmondásosabb figuráját, Kirsten Dunst Mary Jane-jét árnyalva. Itt MJ egy barátnőjével beszélget, mely során rávilágít, miért dönt úgy, hogy ilyen sietősen hozzámegy J. Jonah fiához, John Jamesonhoz. A jelenetben szó esik a nehéz gyerekkoráról, a folyamatos megfelelési kényszerről és a vágyról, hogy végre szerethetőnek érezze magát. Még akkor is, ha közben eltávolodik attól, akit valójában szeret.
Érdekes kísérlet vagy felesleges toldás?
A bővített Pókember 2 egyszerre érdekes kuriózum és tanulságos példa arra, hogy nem minden film igényel utólagos bővítést. Míg olyan produkciók esetében, mint Peter Jackson Gyűrűk Ura-trilógiája vagy Zack Snyder Igazság Ligája-filmje, az extra jelenetek valóban komplexebb élményt nyújtottak, addig Raimi második Pókember-filmje már a moziváltozatban is teljes és kerek egészet alkotott. Az új vágás inkább a hardcore rajongók számára nyújt különleges élményt, mintsem hogy új nézőpontot adna a filmhez.
