Figyelem! Az alábbi cikk SPOILEREKET tartalmaz a VízióKüldetés cselekményére vonatkozóan! Csakis saját felelősségre olvasd tovább!
A VízióKüldetés harmadik és negyedik epizódjában új szereplő lépett színre: a Butcherbird néven emlegetett sorozatgyilkosról kiderült, hogy valójában a Jocasta nevű android MCU-s változata. A T’Nia Miller által alakított Josephine Carrington eredettörténetét alaposan átírták a sorozathoz, képregényes megfelelője azonban közel ötven éve része a Marvel világának, ráadásul szorosan kötődik Ultronhoz, Vízióhoz és a Bosszúállókhoz is.
A sorozatban Carrington egy briliáns mesterségesintelligencia-kutató volt, aki valamilyen módon saját tudatát helyezte át egy szintetikus testbe, majd egykori kollégáira kezdett vadászni. A neve is ehhez az új háttértörténethez igazodik: a Jo Carrington rövidítéséből származó „JoCa” és a Stark-technológiára utaló „Sta” összevonásából születik meg a Jocasta mozaikszó.
A képregényekben azonban egészen másképp kezdődött a története.
Ultron a saját menyasszonyának teremtette
Jocastát Jim Shooter író és George Pérez rajzoló alkotta meg, debütálására pedig1977-ben, a Bosszúállók 162. számában került sor. Eredeti története a klasszikus Frankenstein-mítoszt idézi: Ultron azért hozta létre, hogy társat – lényegében egy menyasszonyt – készítsen magának, akivel az oldalán leigázhatja az emberiséget.
Ultron Jocasta tudatát Janet Van Dyne, vagyis a Darázs agymintái alapján alakította ki, testét pedig titánacélból építette fel, miközben képességei és számítógépes kapacitása sok tekintetben Vízióéhoz hasonlított. A terv azonban már az indulásnál megbicsaklott: Jocasta rájött, hogy teljes aktiválódása Janet halálával járna, ezért alkotója ellen fordult, figyelmeztette a Bosszúállókat a veszélyre, és közreműködött Ultron legyőzésében.
A hősies helytállást követően maga is a csapat tagjává vált, és bár sokáig küzdött azzal a kisebbségi komplexussal, miszerint ő „csupán egy gép”, számtalanszor feláldozta magát a világ megmentése érdekében. Idővel gyengéd érzelmeket kezdett táplálni Vízió iránt, ami már önmagában meglehetősen abszurd családfát eredményezett, hiszen mindkettejük létrehozásában Ultron játszott szerepet, ráadásul Vízió ekkor már a Skarlát Boszorkány férje volt.
Bár Jocasta végül elhagyta a Bosszúállókat, az évtizedek során újra és újra felbukkant a Marvel nagyobb történeteiben: tanított a Bosszúállók Akadémiáján, segített a Fantasztikus Négyesnek, később pedig Tony Stark cégénél, a Stark Unlimitednél is betöltött egy etikai vezetői pozíciót, harcolva a mesterséges intelligenciák jogaiért.
A modernebb érában a karakter Hank Pym Mighty Avengers csapatához is csatlakozott, ahol rövid, de annál viharosabb romantikus kapcsolatba bonyolódott magával Pymmel. Ez a románc a korábban említett agyminták fényében egy kifejezetten bizarr dinamikát teremtett, ráadásul Pym alkotta meg Ultront, így a tudós technikai értelemben Jocasta „nagyapjának” is tekinthető.
A Marvel már a névválasztással is tudatosan rájátszott ezekre a zavaros családi és romantikus kapcsolatokra: a Jocasta név a görög mitológia Iokasztéjára utal, aki tudtán kívül a saját fiához, Oidipuszhoz ment feleségül.
A VízióKüldetés csak az alapötletet tartotta meg
Az MCU-ban mindebből szinte semmi nem maradt változatlan, ami részben abból következik, hogy Ultron és Vízió történetét már a Bosszúállók: Ultron kora is jelentősen átírta a képregényekhez képest. A filmes univerzumban Ultront nem Hank Pym, hanem Tony Stark és Bruce Banner hozta létre az Elmekő segítségével, Vízió pedig J.A.R.V.I.S., az Elmekő és az Ultron által eredetileg saját magának szánt vibrániumtest egyesítéséből született meg.
Ebből adódóan Jocasta eredetét is a meglévő keretekhez kellett igazítani. A Marvel Moziverzum Janet Van Dyne agymintái helyett Josephine Carringtonhoz köti az android tudatát: a nő egy olyan kutatócsoport tagja volt, amely évtizedekkel korábban a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia területén ért el történelmi áttöréseket. Munkájukat később Tony Stark vásárolta fel, ami több saját rendszerének – köztük J.A.R.V.I.S.-nak – is az alapjául szolgált.
A tudós hivatalosan 2008-ban elhunyt, ám halála előtt valamilyen módon sikerült digitálisan megőriznie a tudatát, amely most egy szintetikus testben éledt újra. Amikor Vízió először azt feltételezi, hogy az android csupán egy Carrington személyiségére épülő kód, a nő egyértelművé teszi: ő nem egy másolat, hanem teljes valójában Josephine Carrington.
Mire Vízió rátalál, Jocasta már Butcherbird néven szerepel a híradásokban, miután sorra végez egykori kutatótársaival. A gyilkosságoknak ráadásul sajátos rituáléjuk van: minden áldozat testén egy gébics (butcherbird) motívumát hagyja hátra, miközben vért, szemgolyót vagy más specifikus biológiai összetevőket távolít el a holttestekből. Ezek a szövetek láthatóan valamiféle kulcsként szolgálnak egyelőre ismeretlen, magasabb rendű céljához, így a puszta bosszú csupán az egyik része annak, amit Carrington el akar érni.
A negyedik epizódban Vízió akkor próbálja megállítani, amikor Jocasta a kutatócsoport utolsó életben maradt tagjáért, Katerina Wellsért érkezik. Az összecsapás során a szintetikus nő kerekedik felül, így Vízió kétségbeesett lépésre szánja el magát, és átengedi teste irányítását Ultronnak. James Spader karaktere végül csellel eléri, hogy Jocasta maga semmisítse meg Wellst, mielőtt megszerezhetné tőle a szükséges biológiai mintát.
Ezen a ponton kezd igazán érdekessé válni a képregényes háttér, mert bár a sorozat alapjaiban változtatta meg Jocasta eredetét, Ultronhoz fűződő kapcsolatát láthatóan nem akarja teljesen elengedni. Hogy végül Ultron szövetségese, ellenfele vagy akár egy új Bosszúálló lesz belőle, arra a következő epizódok adhatnak választ.
