A Tom Holland nevével fémjelzett Pókember: Vadonatúj nap kétségtelenül a Marvel Moziverzum egyik legnagyobb diadalmenetét produkálja jelenleg is a mozikasszáknál. A bemutató utáni hetekben mindig érdekes betekintést nyerni az eredeti tervekbe, hiszen mint most is kiderült, a kulisszák mögött zajló korai ötletelések során a történet írói egy teljesen más irányt képzeltek el a film főgonoszát illetően, mielőtt végül a Sadie Sink által megformált Jean Grey mellett tették volna le a voksukat.
Chris McKenna és Erik Sommers forgatókönyvírók a The Q&A with Jeff Goldsmith podcast legutóbbi adásában árulták el, hogy a cselekmény kidolgozásának kezdetén a történet gerincét adó metamorfózis témaköréből indultak ki – amely Peter Parker továbblépésére és a pók-DNS-ében bekövetkező változásokra egyaránt reflektál –, az ellenfél kiléte azonban sokáig bizonytalan volt.
„Kitaláltuk a metamorfózis koncepcióját, amitől mindenki nagyon lelkes lett, aztán elkezdünk azon gondolkodni, ki legyen a gonosztevő” – emlékezett vissza a folyamat kezdeteire Chris McKenna, hozzátéve, hogy Kevin Feige-val a legelején még egy kifejezetten földhözragadt, feszült macska-egér játékot vizionáltak New York utcáira. „A legelején még egy Die Hard 3 jellegű megközelítésről beszélgettünk. Az járt a fejünkben, hogy meg tudunk-e csinálni egy olyan utcaszintű New York-i Pókember-történetet, ahol egy rejtélyes figura lényegében folyamatosan játékot űz a hálószövővel? Erikkel próbáltunk olyan karaktert találni, aki passzol ehhez az elképzeléshez, és azon gondolkodtunk: ‘Úristen, ki az a klasszikus Pókember-ellenfél, akit még senki sem csinált meg a filmekben?’ Így jutottunk el a Kaméleonig.”
A koncepció továbbfejlesztése során azonban az írópáros hamar szembesült egy bökkenővel: mivel az alakváltó skrullok az elmúlt években már többször is központi szerepet kaptak a filmes univerzumban, a Kaméleon klasszikus, fizikai álcázásra épülő trükkjeit mindenképpen újra kellett volna gondolniuk, hogy a megoldás ne váljon önismétlővé.
Ekkor merült fel az a mentőötlet, miszerint a gonosztevő a konkrét fizikai átalakulás helyett inkább az elme manipulálásával, azaz elmekontrollal tévesztené meg áldozatait, ám ez a szál végül egy, a stúdión kívülálló ok miatt került végleg a süllyesztőbe. A Sony Pictures ugyanis időközben bemutatta a 2024-es, Aaron Taylor-Johnson főszereplésével készült Kraven, a vadász című spin-offját, amelyben Fred Hechinger alakításában Dmitri is felbukkant a címszereplő féltestvéreként, így a hálószövő jogain osztozó stúdiók közötti átfedések miatt – bár nem tisztázott, pontosan melyik fél húzta be a vészféket – a Marvel kénytelen volt elvetni a karakter MCU-s bevezetését.
„Ekkor jött a felismerés, hogy ‘a francba, a Kaméleont nem használhatjuk’, de ez az egész keresgélés elvezetett minket az elmekontroll ötletéhez, az elmekontroll pedig végül ahhoz a karakterhez, aki tökéletes volt erre a szerepre: Jean Greyhez” – idézte fel McKenna a döntő fordulatot.
Bár az X-Men világából ismert telepata integrálása Pókember ellenfeleként elsőre szokatlan húzásnak tűnt, a végeredmény a Marvelt igazolta. A Pókember: Vadonatúj nap nemrég átlépte a kétmilliárd dolláros globális álomhatárt, ezzel pedig hivatalosan is minden idők legsikeresebb Pókember-filmjévé vált.
