Istenek születése és a műmítosz Marvel módra – Mítoszok és legendák könyvajánló

James Hill könyvét egy rendszerezett világmagyarázat igénye hívta életre.

A Kolibri Kiadó Marvel sorozatának legutóbbi kiadványa megkísérli összefoglalni azokat a legfontosabb ősi eseményeket és legendákat, amik a mai napig meghatározzák a képregények (és így a filmek) eseményeit is. A bő képanyaggal illusztrált könyv amellett, hogy zanzásítva közli a Marvel saját univerzumának megszületését, közvetve még abba is betekintést enged, hogy mennyi lehetőség rejlik még a filmes univerzum bővítésében.

Ha a Marvel saját maga által teremtett képregényes világát kellene tömören, mondjuk két szóban jellemezni, talán akkor járunk a legközelebb a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy kiterjedt és eklektikus. Ugyanúgy megtalálhatóak benne germán istenek, görög félistenek, mint az afrikai néphiedelmek és a keleti misztikus tanok fiktív verziói, de bibliai motívumok és az Erich von Däniken elméletét tükröző, Földre látogató és az élet fejlődésére nagy hatással bíró ősi idegenek is. Vagy említhetnénk akár a tudományos fantasztikum olyan jól ismert toposzait, mint az őrült tudósok, szuperkatonák, atomkísérletek, vagy éppen a rovarszerű idegen fajok.

Nehéz ügy egy ennyire szerteágazó forrásokból táplálkozó világot szorosan egyben tartani. Ehhez persze nem elég az, ha tudjuk, hogy mind egy világban léteznek és felbukkanhatnak egymás történeteiben. De még az sem, ha rendre hatalmas crossover eseményekben csapnak össze az univerzumot aktuálisan fenyegető veszéllyel. Így a Marvel történetében számos kísérlet volt már rá, hogy a logikai következetlenségeket, vagy az éppenséggel még hiányzó evolúciós láncszemeket kitöltsék. A Mítoszok és legendák legfőbb erénye és vonzereje, hogy ezekből az összekötő kapcsokból kiindulva próbálja meg egy egyszerű, közérthető nyelvezettel elmesélni a Marvel saját műmítoszát, és a mágikus hatalommal bíró karakterek eredét. Egyúttal pedig igyekszik magyarázattal szolgálni a világrengető eseményeknek a mögöttük álló ősi, történelmi háttér felfejtésével is.

James Hill Sepsi László fordításában megjelent könyve a kreált mítosz kronologikus ívét követve, a tábortűz mellett mesélő öreg bölcs hangvételével beszéli a Marvel univerzum teremtéstörténetét. Az egyre terebélyesedő, gyakran a kontinuitásra is fittyet hányó képregényfolyamok áradatában pedig valóban szükség is van egységes, koherens nagy elbeszélés alá szervezni a legfontosabb állomásokat.

marvel_mitoszok_egiek.jpg

„Valahol a végtelen világűrben a Progenitort megfertőzte a Horda nevű, kozmikus sáskaraj. Miközben a szörnyű paraziták belülről falták fel, a Progenitor kínoktól és mindent elnyelő tébolytól őrjöngve a Földre zuhant. Ahogy az Égi életereje fogyatkozott, vére és rothadó teste beszivárgott a bolygó szövetébe. Ez mindörökre megváltoztatta a Földet, szuperhumán létezők és események melegágyaként egyedülállóvá tette a csillagok között. A Progenitor esszenciája hozzáadódott az ősleveshez, amelyből számtalan mítosz és legenda kel majd életre – és végül elhozza a szuperhősök modern korát.”

Egészen a genezistől, az ősi kozmikus létezők, az Égiek és az Aspiránsok játszmáitól kezdi el magyarázni a földi istenek létrejöttét. Legendás összecsapásaikból és machinációikból pedig az univerzum belső logikájának megfelelően vezeti le az olyan hősök és csapatok születését, mint Thor, Fekete Párduc, az Örökkévalók, vagy éppen a már az őskorban is összeálló Bosszúállók (ahol a Szellemlovas egy lángoló mamut hátán indul csatába!). Mítosz lévén pedig az összes később fontosabb eseményben jelentős szerepe lesz az istenek jelentette kozmikus fenyegetésnek, amik a Marvel filozófiájának megfelelően, a különbözőségeiket félretéve világméretű összefogásra sarkallják a Föld hőseit.

A Marvel átfogó világképének egy jelentős része persze valódi mítoszokon alapszik és valós történelmi eseményeket, személyeket is magába olvaszt, hogy a végeredmény egy érdekes metanarratívát alkosson. Nem csak Thor és Herkules kerülnek a Marvel égisze alá, de a Minotaurusz, Antarktisz és Lemuria legendája, vagy az Artúr-mondakör is. Homérosz pedig az Égiek földi tevékenységének krónikásává válik. A S.H.I.E.L.D. ősi megtestesülését, a Pajzs Testvériségét maga Imhotep alkotja meg, később pedig olyan alakok fordulnak meg a szervezetben, mint Leonardo da Vinci, Galilei és Sir Isaac Newton.

A Mítoszok és legendák azonban nem egy olyan dokumentarista igénnyel készült írás, ami a valós mitológiai eredetnek is utánajárna, vagy megmagyarázná azt. Nem célja megszólaltatni az alkotókat, és nem célja felfedni a kevésbé nyilvánvaló hatások mögött megbújó mondákat, elméleteket vagy korhangulatot. Egyszerűen egy követhető őstörténet alá szervezi az eklektikus káoszból származó elemeket. Teszi mindezt olyan stílusban, hogy a Marvel világával most ismerkedőknek is könnyen megérthető legyen, így ideális bevezető olvasmány lehet kezdőknek is.

Marvel – Mítoszok és legendák
Írta: James Hill
Fordította: Sepsi László
Kiadó: Kolibri
Kiadási év: 2021

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük