Idén tavasszal debütál a Prime Video kínálatában a Nicolas Cage főszereplésével készült Spider-Noir, amely a 30-as évek New Yorkjának füstös és bűnös világába kalauzolja a nézőket. A széria különlegessége, hogy a közönség választhat a klasszikus fekete-fehér és a képregényeket idéző színes képi világ között, miközben Cage egy kiégett magánnyomozó bőrébe bújva értelmezi újra a szuperhős-mítoszt.
Az Esquire magazin exkluzív riportban rántotta le a leplet a régóta várt Spider-Noir sorozatról, amely merőben eltér minden korábbi mozgóképes Pókember-feldolgozástól. A történet a gazdasági világválság sújtotta New Yorkban játszódik, főhőse pedig ezúttal nem egy Peter Parker-variáns, hanem egy Ben Reilly nevű, alkoholproblémákkal küzdő, cinikus magánnyomozó. A karakter hangját Nicolas Cage már kölcsönözte a 2018-as Irány a Pókverzum! című animációs filmben, ám ezúttal élőszereplős formában, a noir filmek stílusjegyeit a végletekig fokozva tér vissza a szerephez.
Fekete-fehér vagy színes? A néző dönt
A sorozat egyik legizgalmasabb újítása a vizuális megjelenítésben rejlik: a készítők, Phil Lord és Chris Miller producerek, valamint Oren Uziel showrunner úgy döntöttek, hogy a szériát két változatban teszik elérhetővé. A fekete-fehér verzió a 40-es évek bűnügyi klasszikusainak morális szürkeségét és sötét tónusait idézi, míg a színes változat a korabeli képregények, vagy éppen a Dick Tracy világosabb, telítettebb stílusát eleveníti meg.
Nicolas Cage az Esquire-nek adott interjúban elárulta, hogy bár a színes verzió is gyönyörű, az ő szívéhez a fekete-fehér áll közelebb. „A színpaletta rendkívül telített és látványos. Úgy gondolom, a tinédzser nézők valószínűleg jobban értékelik majd a színes változatot, de szerettem volna, ha megkapják a választás lehetőségét. Ha úgy döntenek, hogy fekete-fehérben nézik meg, talán az felkelti az érdeklődésüket a régebbi filmek iránt is, és elkezdik értékelni azt a művészeti formát” – nyilatkozta a színész, aki a japán Godzilla Minus One című filmet hozta fel példaként, amely szintén mindkét formátumban lenyűgöző volt.
A technikai megvalósítás is egyedi: a kamerák digitális nyersanyagot rögzítettek, amelyet utólag dolgoztak fel kétféleképpen. A színes verzió esetében a cél az volt, hogy a végeredmény ne modernnek hasson, hanem olyannak, mintha egy fekete-fehér filmet utólag színeztek volna ki. Erre a sajátos eljárásra a készítők még egy külön elnevezést, a „True-Hue” márkanevet is kitalálták.
Bogart találkozása Tapsi Hapsival
Nem véletlen, ha ismerősen cseng a sorozat főhősének a neve, hiszen Ben Reilly a képregényekben Peter Parker klónjaként ismert, a Spider-Noir azonban a noir műfaj igényeihez igazította a karakter értelmezését. Míg Parker általában a felnőtté válás nehézségeivel küzdő optimista fiú, Reilly egy megkeseredett, középkorú férfi, aki már túlvan élete mélypontjain. Phil Lord producer szerint a karakter már évekkel ezelőtt átélte a saját „Kínai negyed-pillanatát”, vagyis elveszítette hitét a világban.
Cage alakítása egészen sajátos elegyet alkot. A színész úgy írta le a karakterformálását, hogy az „hetven százalékban Humphrey Bogart, harminc százalékban pedig Tapsi Hapsi”. Elmondása szerint lényegében azt a hanghordozást próbálta utánozni, amikor a legendás szinkronszínész, Mel Blanc Bogartot parodizálta.
„Ez a karakter a szarkasztikus humorával együtt száz százalékig én vagyok” – tette hozzá Cage.
A producerek számára azonban Cage megközelítése egy másik, filozófiaibb réteget is feltárt. Chris Miller felidézte, hogy a színész egy meglepő gondolattal állt elő a forgatáson, miszerint ő valójában „egy pók, aki próbálja eljátszani, hogy ember”. Ez a fajta belső kódváltás, az állati ösztönök és az emberi viselkedés közötti őrlődés teszi igazán egyedivé a figurát.
A bűnös város lakói
Ahogy egyetlen noir történet sem lehet teljes a megfelelő mellékszereplők nélkül, úgy Ben Reilly sem egyedül koptatja a macskaköveket. Hű társa és ellenpontja a Lamorne Morris által megformált Robbie Robertson, a Daily Bugle szabadúszó újságírója. Míg Ben a világot menthetetlenül romlottnak látja, addig Robbie az örök optimista, aki szerint a dolgok végül mindig jóra fordulnak. A showrunner szerint kettejük dinamikája a sorozat egyik érzelmi motorja. A nyomozásban Ben segítségére van még Janet, a talpraesett titkárnő (Karen Rodriguez), aki a Máltai sólyom Effie-jéhez hasonló, nélkülözhetetlen támasza a főhősnek. Természetesen a femme fatale, vagyis a végzet asszonya sem hiányozhat a képletből: Li Jun Li alakítja a Cat Hardy nevű énekesnőt, akinek karaktere Rita Hayworth és Lauren Bacall stílusát ötvözi, miközben a képregényrajongók számára egyértelmű utalás a Fekete Macska figurájára.
A cselekmény gerincét a Brendan Gleeson által életre keltett hírhedt maffiavezér, Silvermane elleni merényletsorozat adja. Reilly gyanúja akkor igazolódik be, amikor kiderül, hogy a gengszterfőnök kastélyát lángba borító elkövető természetfeletti képességekkel bír, és puszta kézzel képes tüzet csiholni. Silvermane mellett a gonosztevők táborát erősíti még a Gengszterkorzóból ismert Jack Huston által alakított Flint Marko is, aki kőkemény verőlegényként állja a detektív útját.
Uziel ígérete szerint a Spider-Noir a klasszikus detektívregények dramaturgiáját követi, ahol két, látszólag független ügy fonódik össze egyetlen nagy egésszé. Ben Reilly így akarata ellenére sodródik bele egy olyan konfliktusba, amelynek szálai végül saját múltjához vezetik vissza, rákényszerítve a kiégett hőst, hogy szembenézzen eredetével.
A Spider-Noir tehát egy merész kísérlet, amely egyszerre tiszteleg a Marvel-mitológia és a klasszikus filmtörténet előtt. Nicolas Cage számára ez egy valóra vált álom, amit ő maga egy „Roy Lichtenstein-i művészeti ötvözéshez” hasonlított, ahol a ponyvaregények világa találkozik a pop-arttal. A nyolcrészes sorozat tavasszal érkezik a képernyőkre.
